Nõi utónevek - keresztnevek jelentése, eredete:

A

 

ABÉLIA - latin eredetû; jelentése: tölcséres virágú díszcserje.

ABIGÉL - héber eredetû; jelentése: az apa öröme.

ADA - héber eredetû; jelentése: felékesített, szép.

ADALBERTA - germán eredetû; jelentése: nemes fény.

ADÉL - német-francia eredetû; jelentése: nemes.

ADELAIDA - német-francia-angol eredetû; jelentése: nemes.

ADELINA - német-latin eredetû; jelentése: nemes

ADELINDA - német-latin eredetû; jelentése: nemes kígyó, nemes pajzs.

ADINA - az Ada német továbbképzése.

ADRIÁNA - latin eredetû; jelentése: hadriai.

ADRIENN - latin-francia eredetû; jelentése: hadriai.

AGÁTA - görög eredetû; jelentése: a jó.

AGNELLA - latin eredetû; jelentése: bárányka.

ÁGNES - görög eredetû; jelentése: szent, tiszta, szemérmes, érintetlen, szûzies, tartózkodó.

AGNÉTA - az Ágnes kicsinyített formájából.

ÁGOSTA - az Auguszta régi magyar formája.

ÁGOTA - az Agáta régi magyar formája.

AIDA - Verdi Aida címû operája nyomán.

AJÁNDÉK - magyar eredetû; jelentése: Isten örömet szerzõ ajándéka.

AJNA - finn eredetû; jelentése: szépség, báj, kedvesség.

AJNÁCSKA - magyar eredetû; jelentése: Ajnácskõ (régebben Hajnácskõ) nevû Gömör megyei vár.

ALBERTA - német eredetû; jelentése: nemes, fényes.

ALBERTINA - német eredetû; jelentése: ragyogó, fényes.

ALDA - germán-olasz eredetû; jelentése: nemes.

ÁLDÁSKA - magyar eredetû; jelentése: áldás.

ALÉNA - a Magdaléna önállósult rövidítése.

ALETTA - német-olasz eredetû; jelentése: nemes.

ALEXA - az Alexandra név rövidítése

ALEXANDRA - görög-latin eredetû; jelentése: harcra kész, az embereket oltalmazó.

ALEXIA - görög-latin eredetû; jelentése: férfias lelkû segítõtárs, védõ.

ALFONZA - germán eredetû; jelentése: nemes, készséges.

ALFONZINA - germán eredetû; jelentése: nemes, készséges.

ALFRÉDA - germán eredetû; jelentése: tündér, tanács.

ALICIA - francia-spanyol eredetû; jelentése: (ismeretlen).

ALIDA - német eredetû; jelentése: nemes.

ALINA - az Adelina összevont alakváltozata.

ALINDA - az Adelinda összevont alakváltozata.

ALINKA - az Alina önállósult becézõje.

ALIZ - héber-germán-francia-angol eredetû; jelentése: nemes, harcos, bölcs.

ALMA 1. - germán eredetû; jelentése: erõfeszítés a harcban + védelem;

            2. - latin eredetû; jelentése: tápláló, felfrissítõ;

             3. - angol eredetû; jelentése: az almai csata nyomán.

ALOJZIA - német eredetû; jelentése: egész + bölcs.

ALVINA - germán eredetû; jelentése: nemes barát.

AMÁBEL - latin-angol eredetû; jelentése: szeretetreméltó.

AMADEA - latin eredetû; jelentése: szeresd az Istent!

AMADIL - spanyol eredetû; jelentése: kedves, szeretett.

AMÁLIA - germán eredetû; jelentése: az Amálok (gót királyi család) + védelem.

AMANDA - latin eredetû; jelentése: szeretetreméltó.

AMARANTA - görög eredetû; jelentése: hervadhatatlan.

AMARILLA - görög-latin eredetû; jelentése: fényes.

AMARILLISZ - görög eredetû; jelentése: fényes.

AMÁTA - latin eredetû; jelentése: kedves, szeretett.

AMÁZIA - latin eredetû; jelentése: kedves.

AMBRÓZIA - görög eredetû; jelentése: halhatatlan

AMÉLIA - az Amália névbõl.

AMELITA - az Amélia kicsinyítõképzõs származéka.

AMETISZT - görög-latin eredetû; jelentése: nem részeg, a részegséget megakadályozó szer.

AMINA - német-olasz eredetû; jelentése: védelem.

ANASZTÁZIA - görög eredetû; jelentése: a feltámadott.

ANDREA - görög-latin eredetû; jelentése: férfi, férfias.

ANETT - az Anna önállósult francia becézõje.

ANETTA - az Anna olaszos-latinos kicsinyített formája.

ANGÉLA - görög-latin eredetû; jelentése: angyal, követ, hírnök.

ANGELIKA - latin eredetû; jelentése: angyali, angyalhoz hasonló.

ANGELINA - az Angéla kicsinyítõ továbbképzése.

ANGYALKA - az Angéla, Angelika régi magyaros formája.

ANIKÓ - héber-székely eredetû; jelentése: bájos, kedves, Isten kegyelme.

ANITA - az Anna és a Juanita (magyarul: Johanna) spanyol becézõjébõl.

ANNA - héber eredetû; jelentése: kegyelem, Isten kegyelme, kellem, kecsesség, báj.

ANNABELLA 1. - az Anna és a Szibilla vegyülése;

                  2. - az Amábel skót módosulata.

ANNAMÁRIA - az Anna és a Mária nevek összekapcsolása.

ANTIGONÉ - görög eredetû; jelentése: nemzettsége által kiváló, kiemelkedõ.

ANTONELLA - latin-olasz eredetû; jelentése: herceg, fejedelem, elöljáró.

ANTÓNIA - latin eredetû; jelentése: herceg, fejedelem, elöljáró.

ANTONIETTA - az Antónia olasz kicsinyítõképzõs származéka.

ANZELMA - latin eredetû; jelentése: az istenség védelme alatt álló.

APOLLÓNIA - görög-latin eredetû; jelentése: Apollónak szentelt.

ARABELLA 1. - spanyol eredetû; jelentése: kis arab nõ;

               2. - skót eredetû; jelentése: szeretetreméltó.

ARANKA - magyar eredetû; jelentése: az arany szó kicsinyítõképzõs származéka.

ARANY - magyar eredetû; jelentése: aranyos, aranymûves.

ARIADNÉ - görög eredetû; jelentése: nagyon tiszteletreméltó, szent.

ARIANNA - az Ariadné olasz formája.

ARIELLA - héber-latin-olasz eredetû; jelentése: Isten oroszlánja, Isten tûzhelye.

ARIKA - a török eredetû Réka alakváltozata.

ARMANDA - latin-germán-francia eredetû; jelentése: hadba menõ.

ARMANDINA - az Armanda -ina képzõs származéka.

ARNOLDA - latin eredetû; jelentése: sas, uralkodó.

ARTEMISZ - görög eredetû; jelentése: friss, egészséges.

ÁRVÁCSKA - magyar eredetû; jelentése: a virág neve.

ASZPÁZIA - görög eredetû; jelentése: kedvelt.

ASZTRID - ósvéd eredetû; jelentése: akit az istenek jóindulata elvarázsolt.

ATALA - az Atália név alakváltozata.

ATALANTA - görög eredetû; jelentése: mondabeli vadásznõ nevébõl.

ATÁLIA - héber eredetû; jelentése: Isten fenséges.

ATANÁZIA - görög-latin eredetû; jelentése: halhatatlan.

AUGUSZTA - latin eredetû; jelentése: fenséges, fennkölt.

AUGUSZTINA - latin eredetû; jelentése: fenséges, fennkölt.

AURA - latin-angol eredetû; jelentése: aranyos.

AURÉLIA - latin eredetû; jelentése: aranyos.

AURÓRA - görög eredetû; jelentése: hajnalpír, hajnal, hajnalhasadás.

AVARKA - magyar eredetû; jelentése: a szó maga.

AZÁLEA - latin-magyar eredetû; jelentése: a virág neve.

 

 

 

B

 

BABETT - héber-görög-német-francia eredetû; jelentése: idegen, külföldi.

BARBARA - görög eredetû; jelentése: idegen, külföldi nõ.

BÁRSONYKA - magyar eredetû; jelentése: bársony

BEA - a Beáta és a Beatrix nevek rövidülésébõl.

BEÁTA - latin eredetû; jelentése: boldog.

BEATRIX - latin eredetû; jelentése: boldogságot hozó

BEGÓNIA - magyar eredetû; jelentése: a virág maga.

BÉKE - magyar eredetû; jelentése: a szó maga.

BELINDA - germán eredetû; jelentése: kígyó (mint a rejtett tudás jelképe).

BELLA - olasz-spanyol eredetû; jelentése: szép.

BENÁTA - a Benedikta név becézõjébõl.

BENEDETTA - a Benedikta olasz eredetû változata.

BENEDIKTA - latin eredetû; jelentése: áldott.

BENIGNA - latin eredetû; jelentése: jóságos, kegyes, jóakaró.

BENJAMINA - héber eredetû; jelentése: a szerencse fia.

BERENIKÉ - görög-makedón eredetû; jelentése: gyõzelmet, diadalt hozó.

BERILL - óind-angol eredetû; jelentése: tengerzöld színû indiai drágakõ.

BERNADETT - germán-francia eredetû; jelentése: erõs, mint a medve.

BERNARDA - germán-latin eredetû; jelentése: erõs, mint a medve.

BERTA - német eredetû; jelentése: Perchta istennõ nevébõl.

BERTOLDA - germán eredetû; jelentése: pompával uralkodó.

BETTA - a Babett, Berta és Erzsébet neveknek becézõjébõl alakult.

BETTINA - a Betta név nõiesítõ képzõvel való továbbképzése.

BIANKA - a Blanka név olasz formájából.

BIBIÁNA - a Viviána név alakváltozata.

BÍBORKA - magyar eredetû; jelentése: bíbor

BLANDINA - latin eredetû; jelentése: hízelgõ, kedves, barátságos, szíves, nyájas.

BLANKA - középlatin-spanyol eredetû; jelentése: fényes, ragyogó, tiszta.

BOGÁRKA - magyar eredetû; jelentése: a szó maga.

BOGÁTA - szláv-magyar-latin eredetû; jelentése: gazdag

BOGLÁRKA - magyar eredetû; jelentése: fémveretes, ékköves, gyöngyös, zománcos, gomb alakú ékítmény.

BOLDA - magyar eredetû; jelentése: boldog.

BONAVENTÚRA - latin eredetû; jelentése: jó jövendõ.

BORBÁLA - a Barbara magyaros módosulata.

BORISKA - a Borbála régi magyar becézõjébõl önállósult.

BORÓKA - a Borbála régi magyar becézõjébõl önállósult.

BORSIKA - magyar eredetû; jelentése: a virág maga.

BRIGITTA - óír eredetû; jelentése: erõs, erényes.

 

 

 

C

 

CECÍLIA - latin eredetû; jelentése: a Caecilius nemzetséghez tartozó.

CELERINA - latin eredetû; jelentése: gyors, sebes, serény.

CELESZTA - a Celesztina név alakváltozata.

CELESZTINA - latin eredetû; jelentése: az égnek, Istennek szentelt.

CÉLIA - a Cecília, Marcella és Sejla nevek önállósult indoeurópai becézõjébõl.

CELINA - a Marcellina és a Szelina nevek egybeesése.

CEZARINA - latin eredetû; jelentése: hosszú, dús hajú.

CICELLE - a Cecília régi magyaros alakváltozata.

CIKLÁMEN - magyar eredetû; jelentése: a virág maga.

CINNIA - magyar eredetû; jelentése: a virág maga (rézvirág).

CINTIA - görög eredetû; jelentése: Artemisz istennõ mellékneve.

CIPRIÁNA - latin eredetû; jelentése: ciprusi.

CSENDIKE - magyar eredetû; jelentése: csendes

CSENGE - magyar eredetû; jelentése: (ismeretlen).

CSEPERKE - magyar eredetû; jelentése: csiperke.

CSILLA - Vörösmarty Mihály névalkotása; jelentése: káka; nád hajtása; gyékénybél.

CSILLAG - magyar eredetû; jelentése: a szó maga.

CSINSZKA - Ady Endre játékos névalkotása (csacsi-csacsinszka);

 

 

 

D

 

DÁLIA - Andreas Dahl svéd botanikus nevébõl; jelentése: a virág maga.

DALIDA - Dalida olasz származású, francia énekesnõ mûvésznevébõl.

DALMA - Vörösmarty Mihály névalkotása a dal szóból.

DANIELLA - héber eredetû; jelentése: Isten a bírám.

DARINKA - szláv-magyar eredetû; jelentése: ajándékocska.

DEA - latin eredetû; jelentése: Istentõl adott, istennõ.

DEBÓRA - héber eredetû; jelentése: méh.

DÉLIA - görög eredetû; jelentése: Artemis istennõ mellékneve, aki Délosz szigetén született.

DÉLIBÁB - magyar eredetû; jelentése: a szó maga.

DELILA - héber eredetû; jelentése: epedõ, sóvárgó, finom, érzékeny.

DELINKE - magyar eredetû; jelentése: szép termetû, deli, nimfa.

DEMETRIA - görög-szláv eredetû; jelentése: Démétérnek, a föld istennõjének ajánlott.

DEZDEMÓNA - Verdi Otelló címû operája nyomán (Otelló feleségének neve).

DÉZI - angol eredetû; jelentése: százszorszép.

DEZIDERÁTA - görög-latin eredetû; jelentése: kívánt, óhajtott (gyermek).

DIÁNA - római eredetû; jelentése: ragyogó.

DINA - héber eredetû; jelentése: ítélet.

DITTA - az Edit és Judit önállósult becézõje.

DOLLI - angol eredetû; a Dorottya, Dóra önállósult becézõje.

DOMINIKA - latin eredetû; jelentése: az Úrhoz, Istenhez tartozó; vasárnap született.

DOMITILLA - latin-olasz eredetû; jelentése: a Domitius nemzetséghez tartozó; legyõzõ, meghódító.

DONÁTA - latin eredetû; jelentése: Istentõl ajándékozott.

DONATELLA - latin-olasz eredetû; jelentése: Istentõl ajándékozott.

DÓRA - a Dorottya önállósult becézõje.

DORINA - a Dorottya névnek csonkított és kicsinyítõképzõs formája.

DORISZ 1. - a Dorottya, Dóra önállósult angol becézõje. 2. - görög eredetû; jelentése: lándzsa.

DOROTTYA - görög eredetû; jelentése: Isten ajándéka.

DÖNÍZ - görög-francia eredetû; jelentése: Dionûszosz Istennek ajánlott.

DULCINEA - Cervantes Saavedra spanyol író Don Quijote regénye nyomán. jelentése: édes.

 

 

 

E É

 

ÉDA - germán eredetû; jelentése: nemesi származású; birtok, javak, szerencse, boldogság.

EDDA - az Éda név alakváltozata.

EDINA 1. - germán eredetû; jelentése: Hedin városából való;

            2. - germán eredetû; jelentése: állatbõr, bunda;

           3. - az Éda név továbbképzése;

            4. - az Edna név módosulata.

EDIT - germán eredetû; jelentése: öröklött birtok, örökség, birtok, vagyon + harc; gazdag + harc.

EDNA - ószövetségi eredetû; jelentése: (ismeretlen).

ÉDUA - kun eredetû; jelentése: a hold fölkel.

EDVARDA - germán-latin eredetû; jelentése: a birtokát megõrzõ.

EDVINA - germán-latin eredetû; jelentése: az örökös barátja.

EGBERTA - germán-latin eredetû; jelentése: kard + híres, fényes.

ELEKTRA - görög eredetû; jelentése: arany-ezüst ötvözet; borostyánkõ.

ELEONÓRA - arab eredetû; jelentése: Isten az én világosságom.

ÉLETKE - magyar eredetû; jelentése: a szó maga.

ELIÁNA - francia-latin eredetû; jelentése: Jahve az én Istenem.

ELINA - a Heléna spanyol-olasz formájából.

ELIZ - az Erzsébet (Elisabeth) önállósult rövidülése.

ELIZA - az Erzsébet (Elisabeth) önállósult rövidülése.

ELLA 1. - az Erzsébet (Elisabeth) és a Heléna nõi nevek önállósult becézõje;

         2. - az -ella végû magyar nõi nevek önállósult becézõje.

ELLINA - szláv eredetû; jelentése: hellén, görög.

ELMA - az Alma név alakváltozata.

ELMIRA - spanyol eredetû; jelentése: fenséges, fennkölt, hercegnõ.

ELVIRA 1. - nyugati gót eredetû; jelentése: akit az ereklye megvéd; 2. - az Elmira alakváltozata.

ELZA - az Erzsébet (Elisabeth) német rövidülése.

EMANUÉLA - héber-latin eredetû; jelentése: velünk az Isten.

EMERENCIA - latin eredetû; jelentése: érdemekben gazdag.

EMERITA - latin eredetû; jelentése: érdemes.

EMESE - magyar eredetû; jelentése: anyácska.

EMÍLIA - latin eredetû; jelentése: versengõ, vetélkedõ.

EMILIÁNA - latin eredetû; jelentése: az Aemelius nemzetségbõl való.

EMMA - a germán Erm-, Irm- kezdetû nõi nevek önállósult becézõje.

EMÕKE - magyar eredetû; jelentése: anyatejjel táplált újszülött, bébi.

ENCIÁNA - latin német-magyar eredetû; jelentése: tárnics virág.

ENID - kelta-walesi-angol eredetû; jelentése: élet, lélek.

ENIKÕ - Vörösmarty Mihály alkotása. jelentése: ünõ, szarvastehén.

ENNA - fríz eredetû; jelentése: kard.

EPERKE - magyar eredetû; jelentése: a szó maga.

ERIKA - germán-latin eredetû; jelentése: nagyrabecsült.

ERINA - az Irén szláv alakváltozata.

ERMELINDA - germán eredetû; jelentése: hermion néptörzshöz tartozó; hársfa, hársfából készült pajzs.

ERNA - ófelnémet eredetû; jelentése: komoly, határozott, különösen a harcban.

ERNELLA - az Erna olasz kicsinyítõképzõs származéka.

ERNESZTA - német-latin eredetû; jelentése: komoly, határozott.

ERNESZTINA - német eredetû; jelentése: komoly, határozott.

ERVINA - germán-latin eredetû; jelentése: a hadsereg barátja, vadkan erejû jó barát.

ERZSÉBET - héber eredetû; jelentése: Isten az én esküvésem.

ESTILLA - Vörösmarty Mihály névalkotása.

ESZMERALDA - szemita-görög-spanyol eredetû; jelentése: ragyogó, csillogó, smaragd.

ESZTELLA - a Stella spanyol változata.

ESZTER 1. - héber eredetû; jelentése: mirtusz;

            2. - perzsa eredetû; jelentése: csillag, bájos fiatal lány

ETA - az Etelka rövidített és -a kicsinyítõ képzõvel ellátott származéka.

ETEL 1. - az Etelka önállósult becézõje;

        2. - angol eredetû; jelentése: nemesi származású.

ETELKA - Dugonics András alkotta az Etele férfinévbõl.

EUDOXIA - görög eredetû; jelentése: jó hírnévnek örvendõ, tisztelt, megbecsült.

EUFÉMIA - görög eredetû; jelentése: a jót emlegetõ, szerencsét kívánó, jó hírnévnek örvendõ.

EUFROZINA - görög-latin eredetû; jelentése: vidám.

EUGÉNIA - görög-latin-német eredetû; jelentése: elõkelõ, jeles nemzetségbõl való.

EULÁLIA - görög-latin eredetû; jelentése: jól, szépen, ékesen beszélõ.

ÉVA - héber eredetû; jelentése: élet, életet adó.

EVELIN 1. - az Éva francia (Eveline) és angol (Evelyn) továbbképzése;

            2. - kelta-skót eredetû; jelentése: kellemes, kedves, tetszetõs, jókedvû.

EVELINA - az Éva továbbképzett származéka.

EVETKE - magyar eredetû; jelentése: mókus.

 

 

 

F

 

FABIÁNA - latin eredetû; jelentése: a Fabius nemzetséghez tartozó.

FANNI 1. - a Franciska (Frances) becézõje;

            2. - a Stefánia (Stephanie) becézõje.

FATIMA 1. - arab eredetû; jelentése: (ismeretlen) Mohamed legfiatalabb leányának neve;

              2. - portugál eredetû; jelentése: egy portugál község neve.

FATIME - a Fatima alakváltozata.

FAUSZTINA - latin eredetû; jelentése: szerencsés.

FEDÓRA - görög-latin eredetû; jelentése: Isten ajándéka.

FÉDRA - latin eredetû; jelentése: (ismeretlen).

FEHÉRKE - magyar eredetû; jelentése: a szó maga.

FELÍCIA - latin eredetû; jelentése: boldog

FELICIÁNA - latin eredetû; jelentése: boldog.

FERNANDA - germán-spanyol-latin eredetû; jelentése: béke + merész.

FIAMETTA - olasz eredetû; jelentése: lángocska.

FIDÉLIA - latin eredetû; jelentése: hûséges.

FILIPPA - görög-latin eredetû; jelentése: lókedvelõ.

FILOMÉLA - görög eredetû; jelentése: az éneklést kedvelõ, dalos kedvû.

FILOMÉNA - a Filoméla olasz változata.

FILOTEA - görög eredetû; jelentése: az Istent szeretõ nõ.

FIORELLA - olasz eredetû; jelentése: virágocska.

FLÁVIA - latin eredetû; jelentése: a Flavius nemzetséghez tartozó.

FLÓRA - latin eredetû; jelentése: virág.

FLORENCIA - latin eredetû; jelentése: virágzó, hatalmas, tekintélyes, kitûnõ.

FLORENTINA - latin eredetû; jelentése: virágzó, hatalmas, tekintélyes, kitûnõ.

FLORINA - latin eredetû; jelentése: tekintélyes, hatalmas; virágzó, virágos.

FORTUNA - olasz eredetû; jelentése: a szerencse istennõje.

FRANCISKA - latin eredetû; jelentése: francia.

FRIDA - német eredetû; jelentése: béke, védelem, körülkerített terület.

FRIDERIKA - német eredetû; jelentése: béke + hatalom.

FRUZSINA - görög-magyar eredetû; jelentése: vidám.

FULVIA - latin eredetû; jelentése: sárga, sötétszõke.

FÜRTIKE - magyar eredetû; jelentése: fürtvirág.

FÜZIKE - magyar eredetû; jelentése: növénynév.

 

 

 

 G

 

GABRIELLA - héber-latin eredetû; jelentése: Isten embere, Isten bajnoka.

GAJÁNA - orosz eredetû; jelentése: föld.

GALAMB - magyar eredetû; jelentése: a szó maga.

GALATEA - görög eredetû; jelentése: tejfehér bõrû nõ.

GALINA - görög-orosz eredetû; jelentése: nyugalom, csend, béke.

GARDÉNIA - latin eredetû; jelentése: a növény maga.

GEMELLA - latin eredetû; jelentése: leánygyermek az ikrek között.

GEMMA - latin eredetû; jelentése: bimbó, egy szem gyümölcs, drágakõ, gyöngy, pávaszem.

GÉNIA - görög-latin-német eredetû; jelentése: elõkelõ, nemes nemzetségbõl való.

GENOVÉVA - germán eredetû; jelentése: (bizonytalan).

GEORGINA - görög-latin eredetû; jelentése: földmûves, gazdálkodó; dália, györgyike.

GERDA 1. - germán eredetû; jelentése: ág, vesszõ;

            2. - germán eredetû; jelentése: dárda + bekerített hely; vesszõ, varázsvesszõ.

GERLE - magyar eredetû; jelentése: galamb.

GERTRÚD - germán eredetû; jelentése: a dárdák varázslónõje.

GILBERTA - német eredetû; jelentése: híres a Giesel-ek (a szabad nemesek) fiai között.

GILDA - görög-latin eredetû; jelentése: pajzshordozó;

GINA 1. - a Georgina becézõ rövidülése;

            2. - a Regina becézõ rövidülése.

GITTA - óír-német eredetû; jelentése: erõs, erélyes.

GIZELLA 1. - germán eredetû; jelentése: nõi túsz, nõi kezes.

              2. - a Gisel-, Geisel- kezdetû germán nõi nevek önállósult rövidülése.

GLÓRIA - latin eredetû; jelentése: dicsõség.

GRÁCIA - latin eredetû; jelentése: szeretetreméltóság, kegy.

GRÉTA - a Margaréta, Margit önállósult becézõje.

GRIZELDA - germán eredetû; jelentése: (bizonytalan).

GRIZELDISZ - a Grizelda alakváltozata.

GUNDA - a Kunigunda német rövidülésébõl.

 

 

 

GY

 

GYOPÁRKA - magyar eredetû; jelentése: a szó maga.

GYÖNGYI - a Gyöngyvér becézett formája.

GYÖNGYVÉR - Arany János névalkotása; jelentése: gyöngytestvér.

GYÖNGYVIRÁG - magyar eredetû; jelentése: a virág maga.

GYÖRGYI - a Georgina nõi név magyarosítása.

 

 

 

H

 

HÁGÁR - héber eredetû; jelentése: bujdosó, menekült, idegen.

HAJNA - Vörösmarty Mihály névalkotása; jelentése: hajnal.

HAJNALKA - a Hajna kicsinyítõképzõs formája.

HANGA - magyar eredetû; jelentése: a virág maga.

HANNA 1. - a Johanna rövidült formája; 2. - az Anna eredeti formájának felújítása.

HARMATKA - magyar eredetû; jelentése: harmat.

HAVASKA - magyar eredetû; jelentése: tavaszi virág.

HEDDA - a Hedvig germán rövidítése.

HEDVIG - német eredetû; jelentése: harc.

HÉLA - a Heléna név rövidülésébõl.

HELÉN - a Heléna angol és francia formájából.

HELÉNA - görög eredetû; jelentése: vitás. (talán: nap, hold.)

HELGA - germán eredetû; jelentése: egészséges, boldog.

HELKA - magyar eredetû; jelentése: egy balatoni rege tündérneve.

HELLA - a Helga alakváltozata és a Heléna német rövidülése.

HENRIETT - francia eredetû; jelentése: körülkerített birtokán uralkodó.

HENRIETTA - francia eredetû; jelentése: körülkerített birtokán uralkodó.

HÉRA - görög eredetû; jelentése: megõrzõ, megóvó, védelmezõ.

HERMINA - német eredetû; jelentése: hadi nõ.

HERTA 1. - Nerthus germán istenség nevének téves olvasatából.

            2. - a Her- és -Hert- kezdetû német nevek becézõjébõl önállósult. jelentése: merész, bátor.

HILÁRIA - latin eredetû; jelentése: derûs, vidám, jókedvû.

HILDA - német eredetû; jelentése: harc, harcosnõ.

HÓFEHÉRKE - magyar eredetû; jelentése: a Grimm testvérek meséje nyomán.

HOLDA - német eredetû; jelentése: kedves, jóindulatú, készséges.

HONÓRIA - latin eredetû; jelentése: tiszteletreméltó.

HORÁCIA - latin eredetû; jelentése: ifjú, virágzó.

HORTENZIA - latin eredetû; jelentése: kerti virág.

HÓVIRÁG - magyar eredetû; jelentése: a virág maga.

HUBERTA - német-latin eredetû; jelentése: szelleme által kiváló.

 

 

 

I

 

IBOLYA - magyar eredetû; jelentése: a virág maga.

IDA - germán eredetû; jelentése: tevékeny, serény.

IDUNA - germán eredetû; jelentése: az örök ifjúság istennõjének nevébõl.

IFIGÉNIA - görög eredetû; jelentése: a hitregebeli mükénei királylány nevébõl.

IGNÁCIA - latin eredetû; jelentése: tûz.

ILA - az Ilona rövidített, -a kicsinyítõképzõs formája.

ILDIKÓ - germán eredetû; jelentése: harcos.

ILKA - az Ilona rövidített, -ka kicsinyítõképzõs formája.

ILMA - Vörösmarty Mihály névalkotása az Ilona és a Vilma nevekbõl.

ILONA - a Heléna régi magyarosodott alakváltozata.

IMELDA - vitás eredetû; jelentése: (bizonytalan).

IMOLA - ismeretlen eredetû; jelentése: mocsár, hínár, vizes terület.

INDIRA - indiai eredetû; jelentése: Indira Ghandi nevébõl.

INEZ - az Ágnes spanyol formája.

INGE - germán eredetû; jelentése: Ingwio istenség + védelem. 

INGRID - germán eredetû; jelentése: Ingwio isten által oltalmazott lovasnõ.

IRÉN - görög eredetû; jelentése: béke.

IRINA - az Irén szláv alakváltozata.

IRINGÓ - magyar eredetû; jelentése: a növény maga. 

ÍRISZ - görög eredetû; jelentése: szivárvány, nõszirom.

IRMA - az Irm- kezdetû germán nõi nevek önállósult becézõje. 

ITALA - olasz eredetû; jelentése: Itália tartományból való nõ. 

IVÁNA - az Iván férfinév nõiesítése.

IVETT - francia eredetû; jelentése: júdeai.

IVETTA - az Ivett latinos formája. 

IVONN - az Ivó férfinév francia nõi párja.

IZA - az Izabella, Izolda önállósult német becézõje.

IZABELLA - az Elisabeth (Erzsébet) spanyol módosulata. 

IZIDÓRA - görög eredetû; jelentése: Ízisz egyiptomi istennõ ajándéka.

IZMÉNE - görög eredetû; jelentése: vágyakozást ébresztõ, bájos, kecses, vonzó nõ.

IZOLDA - kelta-német eredetû; jelentése: vas; tevékenykedni, rendelkezni.

 

 

 

J

 

JÁCINTA - görög eredetû; jelentése: a virág maga.

JAKOBINA - héber eredetû; jelentése: (bizonytalan).

JANINA - a János férfinév német Jan formájának latinos nõiesítése.

JANKA - a János rövidített, becézett formája (eredetileg férfinévként volt használatos).

JARMILA - cseh eredetû; jelentése: tavasz + kedves.

JÁZMIN - magyar eredetû; jelentése: a virág maga.

JELLA - a Gabriella önállósult német becézõje.

JERNE - az Irén régebbi magyar változata.

JETTA - a Henriett önállósult német becézõje.

JOHANNA - héber-görög-latin eredetû; jelentése: Isten kegyelme, Isten kegyelmes.

JOLÁN - Dugonics András névalkotása. jelentése: jó leány (magyar); a viola virága (görög).

JOZEFA - héber eredetû; jelentése: Jahve + gyarapítson.

JOZEFINA - héber eredetû; jelentése: Jahve + gyarapítson. 

JÓZSA - a János és a József becézõje a Jozefa és Jozefina nevek magyarítására.

JUDIT - héber eredetû; jelentése: Judeából származó nõ.

JÚLIA - latin eredetû; jelentése: Juliusz nemzetségéhez tartozó.

JULIANNA - latin eredetû; jelentése: ragyogó; Jupiternek szentelt.

JULIETTA - a Júlia önállósult francia becézõje.

JUSZTINA - latin eredetû; jelentése: igazságos.

JUTTA - a Judit német és dán alakváltozata.

 

 

 

K

 

KALLIOPÉ - görög eredetû; jelentése: szép szavú.

KALLISZTA - görög eredetû; jelentése: a legszebb.

KÁMEA - olasz-magyar eredetû; jelentése: domborúan vésett kõ.

KAMÉLIA - olasz-újlatin-magyar eredetû; jelentése: a virág maga.

KAMILLA - latin eredetû; jelentése: nemesi születésû.

KANDIDA - latin eredetû; jelentése: fehér, fénylõ, ragyogó.

KARINA 1. - olasz eredetû; jelentése: csinos nõ.

            2. - a Katalin svéd formájának továbbképzése.

              3. - a Katalin dán formájából.

KARMÉLA - a Kármen olasz változatából.

KARMELINA - a Karméla továbbképzése.

KÁRMEN - héber-spanyol eredetû; jelentése: kert.

KAROLA - latin-germán eredetû; jelentése: legény, fiú.

KAROLINA - a Karola továbbképzése.

KATA - a Katalin magyar rövidülésébõl önállósult.

KATALIN - egyiptomi-görög-német-magyar eredetû; jelentése: korona; mindig tiszta.

KATINKA - a Katalin magyar becézõjébõl önállósult.

KATÓ - a Katalin rövidült, kicsinyítõképzõs formája.

KERUBINA - héber-latin-magyar eredetû; jelentése: angyalok. 

KILIÁNA - kelta eredetû; jelentése: szerzetes. 

KINCSÕ - Jókai Mór névalkotása; jelentése: számomra õ a kincs.

KINGA - a Kunigunda régi magyar becézõjébõl önállósult.

KÍRA - görög-szláv eredetû; jelentése: úr, uralkodó.

KISANNA - az Anna erdélyi becézõjébõl önállósult

KITTI - a Katalin angol becézõjébõl önállósult. 

KLÁRA - latin eredetû; jelentése: világos, fényes, ragyogó, híres, kitûnõ, jeles.

KLARISSZA - a Klára latinos továbbképzése.

KLAUDETTA - a Klaudia olasz becézõjébõl önállósult.

KLAUDIA - latin eredetû; jelentése: a Claudius nemzetség nõtagja.

KLEMENTINA - latin eredetû; jelentése: jámbor, szelíd.

KLEOPÁTRA - görög eredetû; jelentése: az apa dicsõsége.

KLIÓ - görög eredetû; jelentése: hírnök.

KLOTILD - germán eredetû; jelentése: a dicsõségért harcoló nõ.

KOLETTA - a Nikoletta rövidülésébõl önállósult.

KOLOMBINA - latin-olasz eredetû; jelentése: hímgalamb.

KONKORDIA - latin eredetû; jelentése: egyetértés.

KONSTANCIA - latin eredetû; jelentése: szilárd, állhatatos, következetes.

KONSTANTINA - latin eredetû; jelentése: szilárd, állhatatos, következetes.

KORDÉLIA - latin-angol eredetû; jelentése: szívecském.

KORINNA - latin-angol-német eredetû; jelentése: szívecském.

KORNÉLIA - latin eredetû; jelentése: somfa; szarv.

KOZIMA - görög-olasz-német eredetû; jelentése: szabályszerû, rendes.

KRISZTA - a Krisztina önállósult becézõjébõl.

KRISZTINA - latin eredetû; jelentése: Krisztushoz tartozó, keresztény.

KRIZANTA - görög-latin eredetû; jelentése: margitvirág, aranyvirág, margaréta.

KUNIGUNDA - német-latin-magyar eredetû; jelentése: nemzetség + harc.

 

 

 

L

 

LADISZLA - szláv-latin eredetû; jelentése: hatalom + dicsõség.

LAMBERTA - német eredetû; jelentése: országszerte híres.

LARINA - szláv eredetû; jelentése: (ismeretlen).

LAURA - latin eredetû; jelentése: babérfa, babérkoszorú.

LAVÍNIA - latin eredetû; jelentése: Lavinium városából való nõ.

LEA - héber eredetû; jelentése: vadtehén, antilop.

LÉDA - görög eredetû; jelentése: a görög hitregebeli Lakedimón királyának felesége.

LEJLA - perzsa-angol eredetû; jelentése: sötét hajú.

LELLE - finnugor-magyar eredetû; jelentése: lélek, lélegzik; kürtös, kürtfúvó.

LÉNA - a Heléna, Magdaléna utótagjának önállósulása.

LENKE - a Lenchen (Helene és Magdalene német becézõje) magyarító fordítása.

LEONA - görög-latin eredetû; jelentése: oroszlán.

LEONARDA - germán eredetû; jelentése: erõs, mint az oroszlán.

LEONÓRA - az Elenonóra önállósult becézõje.

LEONTINA - latin eredetû; jelentése: Leontini itáliai városból való férfi.

LEOPOLDINA - germán eredetû; jelentése: merész a népben és a hadseregben.

LETÍCIA - latin eredetû; jelentése: öröm, vidámság, szépség, kellem, báj.

LEVENDULA - magyar eredetû; jelentése: a virág maga.

LIA       1. - a Lea alakváltozata;

            2. - a Kornélia, Júlia önállósult becézõje.

LIÁNA - a Julianna önállósult becézõje.

LÍCIA - a Felícia önállósult becézõje.

LÍDIA - görög eredetû; jelentése: az ókori Lídiából való nõ.

LILI - a Lilian, Caroline, Elisabeth német és angol becézõjébõl önállósult.

LILIÁNA - angol eredetû; jelentése: liliom.

LILLA - a Lídia és Lívia régi magyar becézõjébõl önállósult.

LINA - a Karolina becézõjébõl önállósult.

LINDA - német eredetû; jelentése: hársfából készült pajzs; kígyó.

LÍVIA - latin eredetû; jelentése: ólomszínû, kékes.

LIZA - az Elisabeth becézõjébõl önállósult.

LIZANDRA - spártai eredetû; jelentése: híres spártai hadvezér nevébõl.

LOLA - spanyol eredetû; jelentése: erõs asszony.

LOLITA - a Lola spanyol becézõjébõl.

LORETTA - a Laura és a Leonóra olasz továbbképzése.

LUCA - a Lúcia régi magyar formája.

LÚCIA - latin eredetû; jelentése: virradatkor, hajnalhasadáskor született.

LUDMILLA - szláv eredetû; jelentése: a nép körében kedvelt, közkedvelt, népszerû.

LUDOVIKA - germán-ófrancia-latin eredetû; jelentése: hírnév + háború.

LUJZA - a francia Louise magyarosított formája.

LUKRÉCIA - latin eredetû; jelentése: megnyerõ, vonzó.

 

 

 

M

 

MABELLA - latin-angol-germán eredetû; jelentése: szeretetreméltó.

MADLÉNA - a Magdolna latinosított formája.

MAGDA - a Magdaléna önállósult becézõje.

MAGDALÉNA - arámi-héber eredetû; jelentése: torony, bástya; Magdala városából származó nõ.

MAGDOLNA - a Magdaléna magyarosodott alakváltozata.

MAHÁLIA - héber eredetû; jelentése: gyengédség, szelídség.

MAJA 1. - a római Maja istennõ nevébõl; 2. - a Mária és Marianna német becézõjébõl.

MALVIN - germán eredetû; jelentése: a jog barátja.

MÁLYVA - magyar eredetû; jelentése: a virág maga.

MANDA - a Magdolna szláv (Mandalena) becézõjébõl önállósult.

MANFRÉDA - német eredetû; jelentése: erélyes, férfias, védelmezõ.

MANNA 1. - a Mária magyar becézõjébõl önállósult;

            2. - a Hermanna fríz becézõje.

MANON - a Mária francia becézõjébõl önállósult.

MANUÉLA - az Emanuéla rövidülése.

MARA - a Mária rövidített, kicsinyítõképzõs formája.

MARCELLA - latin eredetû; jelentése: határerdõ, a határvidék védõje.

MARCELLINA - latin eredetû; jelentése: határerdõ, a határvidék védõje.

MARGARÉTA - görög eredetû; jelentése: gyöngy.

MARGIT - a Margaréta régi magyaros formája.

MARGITA - a Margit régebbi magyar változata.

MARGÓ - a Margit rövidített, kicsinyítõképzõs formája.

MÁRIA - héber-görög-latin eredetû; jelentése: (ismeretlen).

MARIANN - latin eredetû; jelentése: Marius családjához tartozó; Szûz Máriához tartozó.

MARIANNA - latin eredetû; jelentése: Marius családjához tartozó; Szûz Máriához tartozó.

MARICA -a Mária rövidített, kicsinyítõképzõs formája.

MARIETTA - a Mária olasz továbbképzése.

MARINA            1. - a Mária továbbképzése;

            2. - latin eredetû; jelentése: tengeri, tengerbõl jövõ, tengerhez tartozó,

               tengerész.

MARINELLA - a Marina olasz továbbképzése.

MARINETTA - a Marina olasz továbbképzése.

MARION - a Mária francia alakváltozata.

MARIÓRA - a Mária román kicsinyítõképzõs formája.

MARITA - a Mária olasz becézõ alakja.

MARLÉNE 1. - a Magdolna egyik holland formájából, a Marleene névbõl;

                2. - a Maria és Helene nevek összevont alakja.

MÁRTA - héber eredetû; jelentése: úrnõ.

MARTINA - latin eredetû; jelentése: Mars istenhez hasonló, merész, bátor.

MASA - a Mária orosz becézõjébõl.

MATILD - német eredetû; jelentése: hatalom + harc.

MÁTKA - magyar eredetû; jelentése: a szó maga (jegyes).

MAURA - latin eredetû; jelentése: mór, szerecsen.

MAURÍCIA - latin eredetû; jelentése: mór, szerecsen.

MAXIMILLA - latin eredetû; jelentése: nagy növésû, magas.

MEDÁRDA - latin-német eredetû; jelentése: hatalmas + erõs.

MÉDEA - görög eredetû; jelentése: bölcs asszony.

MELÁNIA - görög eredetû; jelentése: fekete, sötét.

MELINA - germán-latin eredetû; jelentése: erõfeszítés, védelem.

MELINDA - D'Ussieux francia író névalkotása.

MELIÓRA - latin-angol eredetû; jelentése: jobb, derekabb, ügyesebb.

MELITTA - görög eredetû; jelentése: méh, szorgalmas.

MERCÉDESZ - spanyol eredetû; jelentése: fogolykiváltó.

METELLA -a Metta olasz továbbképzése.

METTA - a Matild holland formája.

MIA - a Mária több nyelvû rövidülése.

MIETTA - a Mária olasz becézõjébõl önállósult.

MIHAÉLA - héber-germán eredetû; jelentése: az Istenhez hasonló.

MIKOLT - Kézai Simon névalkotása.

MILDA   1. - német eredetû; jelentése: szelíd, elnézõ, jóakaratú;

             2. - a Mild- kezdetû német nõi nevek önállósult becézõje.

MILÉNA - a Maria és az Elena ill. a Maria és a Maddalena olasz összevonása.

MILETTA - a Miléna önállósult becézõje.

MILICA - a Ludmilla, Miléna, Milina szláv becézõjébõl önállósult.

MILLA - a Kamilla és a Ludmilla utótagjának önállósulása.

MIMÓZA - magyar eredetû; jelentése: a növény maga.

MINNA - a német Hermina és Vilhelmina önállósult becézõje.

MÍRA    1. - latin eredetû; jelentése: csodálatos;

            2. - a Mirabella becézõjének önállósulása.

MIRABELLA - latin eredetû; jelentése: csodálatos

MIRANDA - latin eredetû; jelentése: csodálatos.

MIRANDELLA - a Miranda olasz továbbképzése.

MIRANDOLA - a Miranda olasz továbbképzése.

MIRANDOLÍNA - a Mirandola olasz továbbképzése.

MIRELLA - a Míra olasz becézõ továbbképzése.

MIRJAM - a Mária eredeti héber formája.

MIRTILL - görög-francia eredetû; jelentése: mirtuszfa, áfonya.

MODESZTA - latin eredetû; jelentése: szerény, szelíd, megfontolt, szemérmes, tisztességes.

MÓNIKA 1. - görög eredetû; jelentése: magányos, egyedül élõ;

             2. - latin eredetû; jelentése: intõ, figyelmeztetõ, tanító; 3. - karthágói-pun eredetû; jelentése: istennõ.

MORELLA - latin eredetû; jelentése: eper, szeder.

MURIEL - kelta-angol-normandiai eredetû; jelentése: ragyogó, mint a tenger.

 

 

 

N

 

NADIN - orosz eredetû; jelentése: remény, reménység.

NADINKA - a Nadin magyar és szláv kicsinyítõképzõs formája.

NÁDJA - orosz eredetû; jelentése: remény, reménység.

NANDA - a Fernanda önállósult rövidülése.

NANETT - az Anna önállósult francia becézõje.

NAÓMI - héber eredetû; jelentése: gyönyörûségem.

NAPSUGÁR - magyar eredetû; jelentése: a szó maga.

NÁRCISZ - görög eredetû; jelentése: a virág maga.

NATÁLIA - latin eredetû; jelentése: Jézus születésnapja.

NATASA - a Natália orosz becézõjébõl önállósult.

NAUZIKA - görög eredetû; jelentése: híres hajós.

NEDDA - olasz eredetû; jelentése: tisztázatlan.

NEFELEJCS - magyar eredetû; jelentése: a virág maga.

NELLI - az Eleonóra, Heléna, Kornélia angol becézõjébõl önállósult.

NERINA - görög eredetû; jelentése: nedves, vizes.

NESZTA - az Anasztázia magyar becézõjébõl önállósult.

NETTA - a -netta, -nette és -neta végû nõi nevek önállósult becézõje.

NIKÉ - görög eredetû; jelentése: gyõzelem.

NIKODÉMIA - görög-latin eredetû; jelentése: a hadinép legyõzõje.

NIKOLA - görög-német eredetû; jelentése: gyõzelem + nép.

NIKOLETTA - a Nikola olasz kicsinyítõ továbbképzése.

NIKOLETT - a Nikola olasz kicsinyítõ továbbképzése.

NILLA - a -nilla végû nõi nevek olasz becézõje.

NINA - több nõi név (pl.: Anna, Johanna, Antonina, stb.) rövidült becézõ formája.

NINETTA - a Nina olasz kicsinyítõ továbbképzése.

NOÉMI - héber eredetû; jelentése: gyönyörûségem.

NÓRA - az Eleonóra és a Honóra rövidülése.

NORBERTA - német eredetû; jelentése: északi fény.

NORINA - a Nóra olasz becézõ továbbképzése.

NORMA - latin-angol eredetû; jelentése: zsinórmérték, irányvonal, vezérfonal.

NYESTE - magyar eredetû; jelentése: nyest.

 

 

 

O

 

ODETT - a német Oda, Uta, Ute, nevek francia kicsinyítõképzõs formája.

ODÍLIA - német-latin eredetû; jelentése: gazdag.

OFÉLIA - görög eredetû; jelentése: segítség, segély, nyereség.

OKTÁVIA - latin eredetû; jelentése: nyolcadik (gyermek).

OLGA - a Helga orosz formájából.

OLIMPIA - görög eredetû; jelentése: égi, mennyei, isteni.

OLINDA - német eredetû; jelentése: birtok + harc; birtok + varázsvesszõ. 

OLÍVIA - latin eredetû; jelentése: olajfa.

ORÁLIA - latin-olasz-spanyol eredetû; jelentése: partvidéki.

ORCHIDEA - magyar eredetû; jelentése: a virág maga.

ORGONA - magyar eredetû; jelentése: a virág maga.

ORIÁNA - latin eredetû; jelentése: Uria városából való.

ORSIKA - az Orsolya rövidített és kicsinyítõképzõs származéka.

ORSOLYA 1. - latin eredetû; jelentése: kis medve;

            2. ófelnémet-latin eredetû; jelentése: ló, paripa.

OSZVALDA - német eredetû; jelentése: istenség + hatalom.

OTÍLIA - német eredetû; jelentése: öröklött vagyon.

OXÁNA - a Xénia orosz formájából.

 

 

 

Ö

 

ÖRSI - magyar eredetû; jelentése: hõs.

ÕSZIKE - magyar eredetû; jelentése: õszi kikirics.

ÕZIKE - magyar eredetû; jelentése: a szó maga.

 

 

 

 P

 

PÁLMA - magyar eredetû; jelentése: a növény maga.

PALÓMA - spanyol eredetû; jelentése: galamb.

PAMÉLA - görög eredetû; jelentése: mézzel tele.

PAMÍNA - Varázsfuvola (Mozart) nõi fõszereplõjének neve.

PANNA - az Anna becézõjébõl önállósult.

PASZTORELLA - újlatin eredetû; jelentése: pásztorlányka.

PATRÍCIA - latin eredetû; jelentése: rómainak született nemes.

PAULA - latin eredetû; jelentése: kicsi, kis termetû.

PAULINA - a Paula továbbképzése.

PELÁGIA - görög-latin eredetû; jelentése: tengerész, tengeri utazó.

PÉNELOPÉ - görög eredetû; jelentése: szövetet felfejtõ.

PEÓNIA - latin-magyar eredetû; jelentése: bazsarózsa.

PERPÉTUA - latin eredetû; jelentése: állhatatos.

PETRA 1. - héber-görög-latin eredetû; jelentése: kõszikla. 2. - a Petronella önállósult becézõje.

PETRONELLA - latin eredetû; jelentése: Petronius nemzetségébõl származó nõ; kõ, szikla.

PETRÓNIA - latin eredetû; jelentése: Petronius nemzetségébõl származó nõ; kõ, szikla.

PETÚNIA - indián-magyar eredetû; jelentése: dohány; tölcsérke.

PINTYÕKE - magyar eredetû; jelentése: az énekesmadár.

PIROSKA - latin-magyar eredetû; jelentése: régi, egykori, tiszteletre méltó.

POLETT - a Paula francia becézõ továbbképzése.

PÓLIKA - a Polixéna, Apollónia és a Paula magyar becézõje.

POLIXÉNIA - görög eredetû; jelentése: vendégszeretõ.

POLLI - az Apollónia és az Apollinária önállósult becézõje.

PRISZCILLA - latin eredetû; jelentése: régi, egykori, tiszteletreméltó.

 

 

 

R

 

RAFAELLA - héber eredetû; jelentése: Isten meggyógyít.

RÁHEL - héber eredetû; jelentése: bárány.

RAJMUNDA - germán eredetû; jelentése: okos védõ.

RAMÓNA - germán-spanyol eredetû; jelentése: okos védelmezõ.

REBEKA - héber eredetû; jelentése: megkötözõ, megigézõ, megbabonázó; vagy: jól táplált.

REGINA 1. - latin eredetû; jelentése: királynõ;

            2. - a Rein- kezdetû német nevek önállósult becézõje.

RÉKA - török-hun-magyar eredetû; jelentése: (ismeretlen).

RELINDA - német eredetû; jelentése: sereg + hársfából készült pajzs.

RELLA - az Aurélia önállósul magyar becézõje.

REMÉNYKE - orosz-magyar eredetû; jelentése: a szó maga.

RENÁTA - latin eredetû; jelentése: újjászületett.

RÉTA - a Margaréta utótagjának önállósulása.

REZEDA - magyar eredetû; jelentése: a virág maga.

RIA - a Mária önállósult becézõje.

RIKARDA - német-spanyol eredetû; jelentése: erõs fejedelem.

RITA - a Margaréta (Margherita) olasz becézõjébõl.

RIZA - a Terézia magyar becézõjébõl.

ROBERTA - német eredetû; jelentése: fényes hírnév.

ROBERTINA - német eredetû; jelentése: fényes hírnév.

RODELINDA - német eredetû; jelentése: dicsõség + hársfából készült pajzs.

ROMÁNA - latin eredetû; jelentése: római.

ROXÁNA - perzsa-görög eredetû; jelentése: (ismeretlen).

RÓZA - latin eredetû; jelentése: rózsa.

ROZÁLIA - a Róza olaszos továbbképzése.

ROZALINDA - német eredetû; jelentése: paripa + hársfából készült pajzs.

ROZAMUNDA - német eredetû; jelentése: paripa + védelem, oltalom.

ROZANNA - a Rosa és az Anna olasz összevonása.

ROZINA - a Róza -ina képzõs származéka.

ROZITA - a Rosa spanyol becézõjébõl önállósult.

ROZMARIN - magyar eredetû; jelentése: rozmaring.

ROZVITA - német eredetû; jelentése: erejérõl híres.

RÓZSA - magyar eredetû; jelentése: a virág maga.

RUBINA - latin eredetû; jelentése: a drágakõ maga.

RUDOLFINA - német eredetû; jelentése: dicsõ farkas.

RUFINA - latin eredetû; jelentése: vörös.

RUSZALKA - a Rozália szláv becézõjébõl önállósult.

RUSZLÁNA - török-tatár-orosz eredetû; jelentése: oroszlán.

 

 

 

S

 

SÁBA - héber eredetû; jelentése: megtérített.

SAMUELLA - héber-latin eredetû; jelentése: Isten meghallgatott.

SÁRA - héber eredetû; jelentése: hercegnõ, uralkodónõ.

SAROLT - török-magyar eredetû; jelentése: fehér menyét.

SAROLTA 1. - török-magyar eredetû; jelentése: fehér menyét; 2. - a Charlotte név magyarosítása. 

SEHEREZÁDÉ - az Ezeregyéjszaka meséi címû arab mesegyûjtemény fõhõsnõjének nevébõl.

SEJLA - a Cecília angol formájának (Sheila) önállósult becézõje.

SKOLASZTIKA - latin eredetû; jelentése: az iskolához tartozó, tanító, tanuló.

STEFÁNIA - latin eredetû; jelentése: virágkoszorú.

STELLA - latin eredetû; jelentése: csillag.

SUDÁRKA - magyar eredetû; jelentése: sudár.

SUGÁRKA - magyar eredetû; jelentése: sugár.

 

 

 

SZ

 

SZABINA - latin eredetû; jelentése: a szabinok népéhez tartozó.

SZALÓME - héber eredetû; jelentése: Sion békéje.

SZALVIA - latin eredetû; jelentése: sértetlen, ép.

SZAMANTA - héber eredetû; jelentése: Isten neve, Isten meghallgatott.

SZANDRA - az Alexandra olasz becézõjébõl.

SZAVÉTA - az Erzsébet román becézõjébõl.

SZEDERKE - magyar eredetû; jelentése: szeder. 

SZELLÕKE - magyar eredetû; jelentése: szellõ.

SZEMIRÁMISZ - arab-görög eredetû; jelentése: Asszíria királynõjének nevébõl.

SZEMÕKE - magyar eredetû; jelentése: szemecske, apróság, kicsike; nagy szemû, szép szemû.

SZENDIKE - magyar eredetû; jelentése: szende.

SZENDILE - magyar eredetû; jelentése: szende.

SZÉNIA - a Xénia alakváltozata.

SZERAFINA - héber-német eredetû; jelentése: tündöklõ, nemes.

SZERÉNA - latin eredetû; jelentése: derûs, vidám.

SZIBILLA - Apollón isten papnõinek nevébõl.

SZIDÓNIA - föníciai eredetû; jelentése: Szidón városából való nõ.

SZILÁRDA - latin eredetû; jelentése: szilárd, állhatatos, következetes.

SZILVÁNA - latin eredetû; jelentése: erdõ.

SZILVIA - latin eredetû; jelentése: erdõ.

SZIMÓNA - héber eredetû; jelentése: meghallgattatás.

SZIMONETTA - a Simon olasz kicsinyítõképzõs nõi párja.

SZIRÉN - görög eredetû; jelentése: halfarkú nõi alak.

SZIRONKA - magyar eredetû; jelentése: szirom.

SZÓFIA - görög eredetû; jelentése: ügyesség.

SZOFRÓNIA - görög eredetû; jelentése: értelmes, okos, helyesen gondolkodó.

SZONJA - a Zsófia orosz becézõjének németes formája.

SZONÓRA - latin eredetû; jelentése: csengõ hangú.

SZORINA - francia-román eredetû; jelentése: vörös hajú.

SZÖRÉNKE - a Szörény férfinév nõi párja.

SZTELLA - latin eredetû; jelentése: csillag.

SZULAMIT - héber eredetû; jelentése: az Énekek énekének nõalakjának nevébõl.

SZULTÁNA - török eredetû; jelentése: fejedelem.

SZVETLÁNA - orosz eredetû; jelentése: virág.

 

 

 

T

 

TÁBITA - arameus eredetû; jelentése: õz, gazella.

TÁLIA - görög eredetû; jelentése: a színjátszás istennõjének nevébõl.

TAMARA - héber eredetû; jelentése: datolyapálma.

TANÁZIA - az Atanázia önállósult becézõje.

TÁNYA - orosz eredetû; jelentése: bálkirálynõ.

TARZÍCIA - görög-latin eredetû; jelentése: bátor.

TATJÁNA - latin-orosz-német-magyar eredetû; jelentése: Tatius családjához tartozó.

TAVASZKA - magyar eredetû; jelentése: tavasz.

TEA - a Dorothea (Dorottya) önállósult német becézõje.

TEKLA - görög eredetû; jelentése: Isten dicsõsége.

TELMA - angol eredetû; jelentése: ápoló, óvó, vigyázó.

TÉMISZ - görög eredetû; jelentése: használati mód, természetes jog, rendelet, rendelkezés.

TÉNIA - az Antónia rövidült változata.

TEODOLINDA - német eredetû; jelentése: nép + kígyó (mint a titkos tudás jelképe); hársfából készült pajzs.

TEODÓRA - görög-német eredetû; jelentése: Isten ajándéka.

TEODÓZIA - görög-latin eredetû; jelentése: Isten ajándéka.

TEOFÁNIA - görög eredetû; jelentése: Isten megmutatkozott.

TEOFILA - görög-latin eredetû; jelentése: Isten kedveltje, Istent kedvelõ.

TEÓNIA - görög eredetû; jelentése: Istenhez tartozó.

TERCIA - latin eredetû; jelentése: leánynak született harmadik gyermek.

TERÉZ - görög eredetû; jelentése: hõség, forróság, nyár, aratás, szüret; vadászni.

TERÉZIA - a Teréz latinos továbbképzése.

TESSZA - az angol Theresa önállósult becézõje.

TÉTISZ - görög eredetû; jelentése: a tengeristen egyik leányának nevébõl.

TICIÁNA - latin eredetû; jelentése: Titus családjához tartozó.

TILDA - a Matild és a Klotild német becézõje.

TILLA - a Matild és az Otília német önállósult rövidülése.

TÍMEA - görög-magyar eredetû; jelentése: jó + tisztelet.

TIMÓTEA - görög-latin eredetû; jelentése: Isten becsülõje.

TINA - a -tina, -tine végû nõi nevek önállósult német becézõje.

TÍRIA - görög eredetû; jelentése: Thyros szigetérõl való nõ.

TITÁNIA - görög eredetû; jelentése: hitregebeli név.

TITANILLA - a Titánia latin kicsinyítõképzõs származéka.

TÓBIA - héber eredetû; jelentése: Jahve jó.

TOSZKA - olasz eredetû; jelentése: toszkánai nõ.

TULIPÁN - perzsa-oszmán-török-olasz-német-magyar eredetû; jelentése: a virág neve.

TÜNDE - Vörösmarty Mihály névalkotása a tündér szóból.

 

 

 

U Ü

 

ULJÁNA - a Julianna orosz formájából.

ULLA - a német Ulrike és az Ursula önállósult becézõje.

ULRIKA - német eredetû; jelentése: öröklött birtokán uralkodó.

URÁNIA - görög eredetû; jelentése: égi.

URBÁNA - latin eredetû; jelentése: városi, finom, mûvelt, udvarias.

URZULINA - az Ursula (Orsolya) latin képzõs származéka.

ÜDVÖSKE - magyar eredetû; jelentése: üdvös.

 

 

 

V

 

VALENTINA - latin eredetû; jelentése: erõs, egészséges.

VALÉRIA - latin eredetû; jelentése: erõs, egészséges.

VANDA 1. - lengyel eredetû; jelentése: vend nõ; 2. - a Wendel- kezdetû német nõi nevek önállósult becézõje

VANESSZA - Jonathan Swift névalkotása.

VASZÍLIA - görög-szláv eredetû; jelentése: királyi.

VELMIRA - szláv eredetû; jelentése: nagy, hatalmas + béke.

VENDELINA - német eredetû; jelentése: a vandálok népéhez tartozó.

VERA    1. - a Veronika becézõjébõl önállósult;

            2. - a német Verena önállósult becézõje;

            3. - szláv eredetû; jelentése: hit;

             4. - latin eredetû; jelentése: igaz, igazat mondó, igaz beszédû.

VERBÉNA - latin eredetû; jelentése: szentelt helyen szedett fû vagy ág.

VERÉNA 1. - német eredetû; jelentése: tartózkodó, félénk;

            2. - a Veronika német becézõjébõl.

VERITA - a Ver- kezdetû nõi nevek spanyolos rövidített, becézett formája.

VERON - a Veronika önállósult magyar becézõ rövidülése

VERONIKA 1. - görög-latin eredetû; jelentése: gyõzelmet hozó;

            2. - latin-görög eredetû; jelentése: igaz + ikon.

VÉTA - héber-szláv eredetû; jelentése: Isten az én esküvésem.

VETÚRIA - latin eredetû; jelentése: idõs, koros.

VIKTÓRIA - latin eredetû; jelentése: gyõzelem.

VIKTORINA - a Viktor férfinév latin továbbképzése.

VILHELMINA - latin-német eredetû; jelentése: erõs akaratú védelmezõ.

VILJA - finn eredetû; jelentése: gazdagság, jóság.

VILMA - latin-német eredetû; jelentése: erõs akaratú védelmezõ.

VINCENCIA - latin eredetû; jelentése: gyõztes.

VIOLA - magyar eredetû; jelentése: a virág maga.

VIOLETTA - a Viola olasz kicsinyítõképzõs származéka.

VIRÁG - magyar eredetû; jelentése: a szó maga.

VIRGÍLIA - latin eredetû; jelentése: vékony zöld ág.

VIRGÍNIA - latin eredetû; jelentése: lány, hajadon.

VÍTA - latin-magyar eredetû; jelentése: életem, életkém.

VITÁLIA - latin eredetû; jelentése: életerõs, eleven.

VITOLDA - német-latin eredetû; jelentése: az erdõben uralkodó.

VIVIÁNA - latin eredetû; jelentése: eleven, élõ.

VIVIEN - a Viviána angol változata.

VULFIA - német-latin eredetû; jelentése: farkasként harcoló nõ.

 

 

 

X

 

XAVÉRIA - latin eredetû; jelentése: Xavér községbõl való.

XÉNIA - görög eredetû; jelentése: vendég.

 

 

 

Z

 

ZAKÁRIA - héber-latin eredetû; jelentése: Jahve emlékezik.

ZAMFIRA - román eredetû; jelentése: zafír.

ZDENKA - a Szidónia szláv megfelelõjébõl.

ZELLA - német eredetû; jelentése: a terem védõnõje.

ZELMA - héber-latin eredetû; jelentése: az Istenség védelme alatt álló nõ.

ZELMIRA - nõi név Rossini és Gluck operáiból.

ZIA - a -zia végû nõi nevek végének becézõ önállósulása.

ZÍLIA - a német Zilly névnek és a Cecíliának latinosított formája.

ZINA - latin eredetû; jelentése: rózsa.

ZINAJDA - görög-orosz eredetû; jelentése: Zeuszhoz tartozó.

ZITA     1. - a Felicitás német rövidülésébõl;

            2. - latin-német eredetû; jelentése: sebes, gyors.

ZOÉ - görög eredetû; jelentése: élet.

ZÓJA - szláv eredetû; jelentése: élet.

ZOLNA - Vörösmarty Mihály névalkotása.

ZOLTÁNA - török-latin eredetû; jelentése: fejedelem.

ZOMILLA - tisztázatlan eredetû; jelentése: (ismeretlen).

ZÓRA - szláv eredetû; jelentése: hajnal.

ZÖLDIKE - magyar eredetû; jelentése: a növény neve.

ZULEJKA - arab eredetû; jelentése: hercegnõ.

 

 

 

ZS

 

ZSAKLIN - francia eredetû; jelentése: csaló.

ZSANETT - a Johanna francia alakváltozata.

ZSANNA - a Johanna orosz alakváltozata.

ZSENI - francia eredetû; jelentése: elõkelõ, jeles nemzetségbõl való.

ZSERALDINA - francia eredetû; jelentése: dárda, hatalom.

ZSÓFIA - görög eredetû; jelentése: bölcsesség.

ZSÓKA - az Erzsébet nõi név Erzsóka becézõjének további rövidülése.

ZSUZSA - a Zsuzsanna magyar rövidülése.

ZSUZSANNA - héber-görög-latin eredetû; jelentése: liliom.